Feudalizmusból jöttem

Néha igazi magyar vagyok itt.

Tudjátok milyen szitunak nem voltam tanuja itt 4 hónap alatt? Annak, h a buszsofőr rábx-ta volna vkire az ajtót v nem várta volna meg a futó utazót. Minden alkalommal lenyűgöz ez.

De az is, h a minap zárás után 20 perccel érkeztem a local Sainsbury ajtajába, h vegyem az esti szőlőmet. Megnéztem a nyitás-zárás időpontok feliratot, lemondóan sóhajtottam, és akkor előtoppant a biztonsági őr, kacsintott és mondta, h menjek még be, de ne tartson sokáig. Nem a k anyám, h zárás előtt 20 perccel próbálkozok, már zárjuk a kasszát és felmosunk, mi is emberek vagyunk, hanem konkrétan zárás után is még volt bent élet.

Vagy a héten, amikor teljesen hülyének nézett egy másik biztonsági őr a Tescoban, midőn bemenetelkor megmutattam neki, h van nálam egy Sainsburyben vásárolt doboznyi szőlő (én ezen élek itt). Kérdezte, h csipogott, amikor bejöttem? Mondom, h nem. Akkor? A totális értetlenség ült ki az arcára és én meg nem kezdtem magyarázni, h ahonnan én jövök ott n súlyos következménye van annak, ha nem kapok kis matricát a máshol vásárolt árura  sekurititől belépéskor – csippenés ide vagy oda.

Vagyvagy, amikor a berendelt ruhácskáim-cipőm megérkezik és persze visszaküldöm a cipőt, mert rájöttem, h abból a pénzből inkább ennem kellene. De hónom alatt a dobozzal becsaplatok a postára, ott pedig nem értik, h miért akarok még nagyobb dobozt venni a meglévő cipős doboznál és abba dobozolni a pakkot. Mondom, mert megsérül a szállításkor és nem mondom ki, h mert ebből ki lehet szedni simán.. Miért sérülne meg a szállításkor – kérdi a dolgozó és én nem tudom elmondani, h azért, mert ahol én jövök, ott nem lenne elég egy k nagy befőttes gumi egy ultra vékony dobozra, sosem érne vissza a cipő a rendeltetési helyére.

Tudom, h minden normális országban ingyenes a számlavezetés a bankoknál és ingyért van a kártya is, de amikor a savings accountom nyitom, csak megkérdem, h a második számlám is ingyen van-e. És nem értik. És megint az öreganyámnak érzem magam.

Hja, amikor visszaviszem a ruhát a Banana Republicba, mert fel sem próbáltam (k nagy sor volt), uh persze nem lett jó. És az egy dolog, h visszaadják a pénzt, de az milyen, h odateszem a kártyám, amivel vettem és arra teszik vissza, iziben?

És mivel új helyre kecózok, felhívom az APEH-et, h csókolom, akkor új lesz a címem, tessék mondani, itt kell ezt bejelenteni? Itt is lehet, mondja, hova költözik. Elmondom, leírja, rendben. Telefonálok tb-be, ott is azzal kezdem, h csókolom egyrészt megváltozik a címem – köszönjük, rendben, már bent van a rendszerben. Oh, akkor itt egy szisztem van, és össze van ez kötve? És nem kell 100 helyre leadnom? Nahát.

Másrészt, tetszik látni a rendszerben, h befizettem a büntimet, mert nem tudtam eldönteni, h a fizetési határidő július 6 vagy június 7. (06.07 v 07.06), mert nem mindig tudom, h ők milyen sorrendben írják ezt. Szóval, tetszik látni, h bedelláztam a 300 fontot, a 22 helyett? Igen, látom aranyom. És akkor miért tetszett írni a levelet, h visszatetszik adni, de ne forduljon elő máskor? Mert befizette és ezzel lezártnak tekintjük az ügyet. De ne forduljon elő máskor.

Lassan mondom, h mindenki megértse: befizettem a kirótt teljesen jogos büntetést és azt pedagógiai jelleggel visszaadja a TB, h ne forduljon ez elő még egyszer.

Nem véletlen, h ezek tudtak egy világbirodalmat menedzselni. Egyszerűen nem megy el az energiájuk 75 százaléka azzal, h egymást szívatják.